KóSz BeNcE

A filmelemzés szempontjai és módszerei

A filmelemzés indulhat:

• gondolati tartalom

• esztétikai minőség

• történeti háttér

                                              felvázolásával

 

Gondolati tartalom

mit mond a film, pl.: zenés, könnyed szórakoztató, operett – nincs mélyebb mondanivaló

bűnügyi film – bűnelkövetés - bűnüldözés folyamata – nincs pl.:

Sherlock: logikai játék (technikai intelligencia szükséges lehet)

 

Esztétikai minőség: - hogyan mondja a film

minden filmtípusra kötelező

esztétikai műveltségre van szükség

a műalkotás lényege (tér-idő szervezés, színészi játék)

 

Történeti szempont – milyen kor pecsétje van rajta

a nézőnek információk birtokában kell lennie

az alkotó pályájának fölfelé vagy leszálló ágában készült a film

Jancsó: pl. Szegénylegények (1965): a magyar film nagykorúvá válásának időszaka, Jancsó munkésségénak felfelé szálló ágában, saját nyelv megteremtése

Hitchcock: a thrillert teremtette meg – a 30-as évek óta változtak az effektusok

 

Lehet filmet elemezni még:

 

a cselekmény felbontása,

alkotóelemei szerint

szemiotikai, strukturális módszer 

jelek, szimbólumok, dramaturgiai felépítés szerint

 

rendezői eszközök felsorolása

rendező egyénisége, a film a rendező művészete!

rendezői stílus ismérvei, megoldása, hibái

 

összehasonlító filmelemzés

- forgatókönyv összemérése a kész filmmel: ha a forgatókönyv és a film nincs szinkronban egymással; az elemzés segít az értékek földerítésében

- irodalmi adaptáció esetén a könyv és a film összehasonlítása

 

Mozgóképek pszichológiai és szociálpszichológiai olvasata

Pszichológia = lélektan, lelki jelenségek vizsgálata 

A filmek hatásmechanizmusa:

• mennyire tudjuk befogadni a lelki jelenségeket, átélés, reakció (megrendülés, sokkolás, elborzasztás, elidegenítés, öröm elérése), felszabadítás

• lelki mechanizmusok továbbadása

• ha nem érint meg, nincs esztétikai vagy pszichológiai funkciója (ócska kommersz) -> a szem rágógumija

• lelki folyamatok visszaadása

• cselekvési minták adása

• lelki folyamatok indukálása

 

Sztárkultusz, sztárrendszer

Példaképek (gesztusok, viselet, cselekedetek stb.)

Sztárrendszer kialakulása: már a filmtörténet elején: szép emberek, példás viselkedés

A magyarországi sztárok jellege eltér a hollywooditól (más az európai eszmerendszer, mint az amerikai)

200 millió dolláros honorárium is van, a sztár megszabhatja a partnert, a forgatókönyvet

Médiasztár: negatív példa

 

Szociálpszichológia: a pszichológia azon ága, amely a személyek egymásra gyakorolt 

hatásának elemzését helyezi a figyelem középpontjába.

 

A kollektív élmény kategóriája: igazi élmény -> a film kollektív művészet

   hatásmechanizmus:

a néző része a nézőtéri közönségnek (borzadály-, kacagóhullám stb.)

a moziközönség mindig változik – más a hatás – közös értékek kialakulása

tömeg magatartása: események követése, lelkesedés, csalódás

 

Mozgóképek esztétikai olvasata

 

Művészet-e a film?

6-7000 film jelenik meg évente a világon – 95%-a nem művészet

5%-a művészet is lehet: 200-300 film – nem mind jelentős

 

Művészet,

    ha megteremti az esztétikai értékeket

    ha képes nézőt katartikus élménnyel megajándékozni

 

Balázs Béla: a filmesztétika klasszikusa (előbb költő) – politikai hitvallása szélsőséges (Tanácsköztársaság idején ultrabalos). Művei Ausztriában, Németországban, és később a Szovjetunióban születtek – nem fordították le magyarra mindet.

Alapművei: 1924-ben: Látható ember, 1930-ban: A film szelleme.   

 

A film formanyelvének legfőbb sajátosságai

 

• a távolság állandóan változik a néző és a jelenet között

• a jelenet totális képrészek részekre bontása

• a részletképek változó beállítása (szemszög, perspektíva)

• vágás vagy montázs – a felbontott részletképek megszabott sorba illesztése

 

Képszerkesztés

 

• a legkisebb elemi egység a kép (egy mozgásegységet foglal magába)

• képek egymás mellett: képsor (mint a nyelvben a szó és a mondat)

• montázs: képsorok egymás mellett

 

A formanyelv változásai függnek a kor lehetőségeitől. a technika határaitól, divatoktól, iskolák, izmusok stb. alapelveitől 

 

 

A filmművészet kifejezőeszközei

elemi eszközök: tér- és időszervezés

plasztikus vagy képen belüli (plánok, beállítások, fény-árnyék)

ritmikus eszközök (vágás, gépmozgások)

szintetikus eszközök (irodalom, művészet, iparművészet)

kiegészítő és alkalmazott eszközök (hang, szín, zene)

 

Elemi eszköz: tér- és időszervezés – a legelemibb követelmény a teret és az ídőt kialakítani. A tárgyakat térben, a jelenségeket időben tükrözi a film. Filmtér-filmidő egymást feltételező fogalmak. Térbeli dimenziók: 4 dimenzió – 3 valóságos – 1 fiktív. (a szélesség és a magasság valóságos, a mélység fiktív, az időbeli dimenzió a filmen tetszés szerint alakítható) 

 

Plasztikus eszközök:

Plán: a tárgynak a kamerától való távolsága (képnagyság)

közelkép – premier plán

középkép – second plán

távolkép – totálplán

+ szuperpremier, kistávoli, nagyközeli

 

Plán és beállítás:

Beállítás: a nézőszög elválaszthatatlan

vízszintes, rézsútos, függőleges, felső, középső, alsó

Szabó István: „Erkölcsi kérdés, hogy hova állítom a kamerát”

alulról: nőnek az emberek

felülről: törpeség, kiszolgáltatottság

rézsútos: az egyensúly megbomlása

 

Fény-árnyék:

kiemeli a tárgyak körvonalait, mélységérzetet teremt

a film a fényírás művészete, hangulatot teremt, érzelmet fejez ki, értelmező

az alulról megvilágított arc ellenszenves

fénykoszorú -> glória

 

Ritmikus eszközök

 

Vágás:

nem csak mechanikus tevékenység

a vágás a második rendezés 

a vágó adja a végleges formát

            a 2000-3000 m-es filmek sokszorosát veszik föl

            a fölösleges anyagok eltávolításának szükséglete

            (Gál István, Szabó István pl. maga vág)

 

         Gépmozgások

Panorámázás: a felvevőgép saját tengelye körül forog

Daruzás: függőleges mozgás (tömegjelenet stb.)

Kocsizás (előre, hátra, oldalt)

Variózás (hirtelen ráközelítés)

Kézi felvételek egyre gyakoribbak

 

Szintetikus eszközök:

a film szintetikus művészet – a társművészetek formanyelvi sajátosságainak szintézise

film = irodalom + színház + képzőművészet + zene

 

Kiegészítő és alkalmazott eszközök:

 

Hang:

monológ, párbeszéd, tömeg-zaj (szöveg)

zajok, zörejek – természetes zajok

zene

realisztikus (a történet jellegéből ered – zenés filmműfajok)

funkcionális (aláfestő)

szervesen beépül az alkotásba – (de: a Sorstalanságban eltér a zene hangulata a képtől – hiba)

a jó zene „nem telepszik rá” a képekre

 

Szín:

a 30-as évek végétől már van

általános elterjedés: modern film (50-es évek vége)

ma is készülnek fekete-fehér filmek (téma indokolja)

a világ változik – a színek nem változnak

a film feloldja az ellentmondást

tudatos használat (pl. meleg és hideg színek használata, keverése)

 

Eizenstein: „Akkor kell színt alkalmazni, ha a fekete-fehér már nem elég a kifejezéshez” 

 

Narráció – elbeszélés, cselekmény

 

érdekes, fordulatos cselekményre van szükség

 

a cselekmény nem kötelező ma! – dokumentáris leírások, hangulatok is uralhatják a filmet – (l. Jancsó későbbi filmjeiben vékony a cselekményszál – a légkör fontosabb)

 

befejezetlen filmek (a jelenben még élnek azok az erők…) – pl. Antonioni „A kaland” (1960 körül) – eltűnik egy nő a filmben és ez a szál lezáratlan marad – az élet nem áll meg!

 

a szöveget az irodalmi színvonal hitelesíti (zavaróak az oda nem illő szövegek!)

 

Kompozíció: szerkesztés, összeállítás, dramaturgiai szerkesztés

 

a szerkezetnek logikusnak, áttekinthetőnek, hatásosnak, életszerűnek kell lennie

 

Konfliktus: a drámai alkotást az ellentétek mozgatják

emberek, elvek, erkölcsi nézetek, felfogások összeütköztetése

hiteles megjelenítés

a konfliktus megoldódik vagy elmélyül (antagonisztikus)

közéleti, társadalmi konfliktusok

egyéni konfliktusok

 

jelentős alkotásoknál összekapcsolódik (pl. Chaplin: A Diktátor, Modern idők, Nagyvárosi fények)

 

Dramaturgiai szabályok:

kor szerint változnak

a modern filmművészet megszegi a régi szabályokat

a műfaji normák föllazulnak

dokumentarista fellazulás

 

Korstílus

Az adott kor mentalitásának tükröződése

 

Az a jelentős művész, aki „rajta tartja a kezét a kor ütőerén”

pl. Huszárik Z.: Szindbád (1970): egy elsüllyedt világot ábrázol, mégis olyan kérdésekre ad választ, ami ma is érvényes

hogyan kell élni

hogyan kell kapcsolatokat szerezni

mi a tartalmas életvitel

a hedonista örömök

 

Alkotói egyéniség:

saját normák szerint kell készíteni a filmet és nem általános szabályokhoz igazodni – ne legyünk epigonok !

 

Tömegfilm vagy művészfilm

 

Tömegfilm funkciója: közérthető szórakozási lehetőséget biztosítani a képzetlen nézőnek – nincs bonyolultabb fordulat, minden érthető, átélhető

logikus felépítés, elhitető erő, érthető, ízléses, erkölcsös, látványelemek, -eszközök felvonultatása – ami szükséges az élvezethez

normák megteremtése: Hollywoodban – változó normák

látvány megalkotása – mindig jobbra törekszik

Magyarországon a művészfilm és a tömegfilm aránya más (tömegfilm-rendezők: Koltai Róbert, Herendi Gábor, Tímár…)

A tömegfilmet nagy művészi leleménnyel műveli: Steven Spielberg (Minden idők legsikeresebb 10 filmjéből 7 Spielberg-film)

 

Művészfilm: a tömegfilm is lehet művészi – helyesebb az értékes film megnevezés

fölkészültebb, igényesebb nézőknek

bonyolultabb formanyelv

tartalmasabb

a kombinációs készséget is igénybe veszi

a szellemi intellektust próbára teszi

Kísérleti filmek

Bonyolultabb szövésű művészfilmek

A szűkebb igényt akarják kielégíteni

Budapesten könnyebb – vidéken nehezebb

Art-mozi hálózat fejlesztése -> arisztokratizmushoz vezet: kirekeszti azokat, akik „nem értenek a filmművészethez” -> vékony rétegek számára nyújt igényes kikapcsolódást